1. A Magyar Faluszövetség (továbbiakban: Szövetség) célja a falusi önkormányzatok jogainak és érdekeinek kollektív képviselete, védelme, érvényesítésének előmozdítása, az országos és a területi állami, politikai szerveknél. Kapcsolatok ápolása a hazai és nemzetközi érdekszövetségekkel, egyesületekkel.

2. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. A Szövetség neve: Magyar Faluszövetség

4. A Szövetség székhelye: 6031 Szentkirály, Kossuth Lajos u. 13.

Működési területe Magyarország területére terjed ki.

5. A Szövetség pecsétje: körpecsét a név feltüntetésével.

6. A Szövetség jogi személy.

II.

A szövetség célja, tevékenysége, feladatai

1. A falvak hátrányos helyzetének csökkentése, a terület és településpolitikai koncepciók, törvénytervezetek kidolgozása során a falvak érdekeinek képviselete, az országgyűlés és szervei, a Kormány, a szakminisztériumok, a területi állami szervek előtt.

2. A falusi önkormányzatok tapasztalatainak, javaslatainak összegyűjtése és elemzése alapján részt vállal a terület- és településpolitikai koncepciók kidolgozásában, a falvakat érintő törvénytervezetek és más állami döntéstervezetekkel kapcsolatban, továbbá újak megalkotását kezdeményezi.

3. Figyelemmel kíséri a falvak helyzetét, fejlesztésük lehetőségeit, szükség esetén fellép a falvak önállóságát, fejlődését sértő vagy akadályozó intézkedések ellen.

4. Országos illetve regionális falunapok, tanácskozások és egyéb rendezvények szervezése, a tapasztalatok kicserélése érdekében. Szakértői értekezletek, szakmai továbbképzések szervezése.

5. Adat és dokumentáció bázis kialakítása, sajtó, folyóiratok és kiadványok megjelentetése. Bel- és külföldi tanulmányutak szervezése, illetve a tagönkormányzatok ez irányú munkájának szervezése.

6. Kapcsolattartás az országos és megyei szintű állami, társadalmi szervekkel, egyesületekkel.

7. Együttműködés az országos és regionális önkormányzati érdekszövetségekkel, együttműködés kialakítása, kapcsolatok ápolása, a hasonló típusú külföldi önkormányzati szövetségekkel.

8. Alapítványok, pályázatok, valamint egyéb anyagi eszközök megpályázása, felhasználása.

III.

A Szövetség tagjai

1. A Szövetségnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

2. A Szövetségnek rendes tagja lehet az a falusi (községi, nagyközségi) önkormányzat, amely az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja, és az éves tagdíjat befizeti.

3. A Szövetség pártoló tagjai lehetnek országos és területi állami és társadalmi szervek, intézmények, egyesületek, gazdasági vállalkozások, alapítványok, amennyiben felvételüket kérik, és készek vagyoni hozzájárulással támogatni a Szövetség céljainak megvalósítását. A pártoló tagnak szavazati joga nincs és tisztségre nem választható.

4. Tiszteletbeli tagnak választhatók a Közgyűlés által azon természetes személyek, akik a Szövetségnek illetve a magyar falvaknak különleges szolgálatot tettek. A tiszteletbeli tagnak szavazati joga nincs és tisztségre nem választható.

A tiszteletbeli tagság tanácskozási, tanácsadói joggal részvételre jogosít a Szövetség valamennyi rendezvényén. Egyéb jog vagy kötelezettség nem fakad a tiszteletbeli tagságból.

5. A Szövetségbe való belépés önkéntes. A belépés az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal történik, amelyben a belépő kijelenti, hogy a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri, és vállalja a tagdíj fizetését.

6.

6.1. A Szövetségi tagság megszűnik:

a) A tag kilépésével.

b) A tag jogutód nélküli megszűnésével.

c) A tag kizárásával

d) A Szövetség megszűnésével.

6.2. Tagsági jogviszonyát a tag a Szövetség elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatnak a Szövetség elnökéhez történő megérkezése napján szűnik meg.

6.3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a Szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megsérti, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha 12 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 12 hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szövetség közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

IV.

A Szövetség tagjainak jogai és kötelességei

1. A Szövetség rendes tagja jogosult:

a) a Szövetség tevékenységében részt venni

b) a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni

c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d) a Szövetség irataiba betekinteni

e) arra, hogy képviselőjét a Szövetség tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

d) igényelni a Szövetség érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységét, igénybe venni a Szövetség szolgáltatásait.

e) javaslatot tenni a Szövetséget érintő bármely kérdésben, és kifogást emelni a Szövetség alapszabályt, jogszabályt sértő határozata ellen,

f) a Szövetség szerveitől, tisztségviselőitől felvilágosítást kérni a Szövetség bármely tevékenységéről, amelyre az érintettek érdemben válaszolni kötelesek.

A közgyűlésen valamennyi rendes tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

2. A Szövetség rendes tagjának kötelességei:

a) Nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását és a Szövetség tevékenységét.

b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. A tagdíj befizetésének határideje minden év március 31.

c) Köteles a Szövetség alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d) részvétel a Szövetség szerveinek munkájában, a Szövetség céljai megvalósításának elősegítése,

e) a Szövetségi tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása.

3. A Szövetség pártoló tagjának kötelességei:

a) az alapszabály betartása;

b) a vállat vagyoni hozzájárulás megfizetése és a Szövetség célkitűzéseinek erkölcsi támogatása;

c) nem veszélyeztetheti a Szövetség céljainak megvalósítását.

V.

A Szövetség szervei

1. Közgyűlés

2. Elnökség

3. Ellenőrző Bizottság

VI.

A Közgyűlés

1. A közgyűlés a Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve

A Közgyűlésen a Szövetség rendes tagjai törvényes képviselőik útján (polgármester, akadályoztatása esetén alpolgármester) vesznek részt.

A Közgyűlésen minden falusi önkormányzat egy szavazattal rendelkezik.

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni.

A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt bíróság elrendeli, illetve ha a tagok egynegyede az ok és cél megjelölésével kéri.

A Közgyűlést az elnökség hívja össze és határozza meg a napirendet.

A meghívót (az elnökség nevében) az elnök küldi ki.

2. A közgyűlést az elnök legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen valamely tag székhelyére hívja össze e-mailen azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (pl. elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót a Szövetség honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a Szövetség szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

3. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A levezető elnök a Szövetség elnöke. Amennyiben az Elnök nincs jelen, a közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv-hitelesítőt továbbá szükség esetén a három fős szavazatszámláló bizottságot. (Az elnök nem lehet egy személyben a közgyűlés levezető elnöke és jegyzőkönyvvezetője is).

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó érdekvédelmi ügy eldöntéséhez a tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 15 napon belül e-mailen, igazolható módon is közli a határozatnak a Szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

4. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) az önkormányzatokról szóló tv. módosítása esetén a törvénytervezet véleményezésével kapcsolatos Szövetségi állásfoglalás kialakítása

j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

5. Amennyiben a Szövetség tagjainak száma a 200-at meghaladja a legfelsőbb döntéshozó szerv a küldöttgyűlés.

A küldöttgyűlés tagjai:

a) maximum 10 községi önkormányzatot képviselő küldöttek. A küldötteket megyénként választják, úgy, hogy minden megyéből legalább 1 képviselő tagja legyen a küldöttgyűlésnek,

b) a Szövetség elnökségének, ellenőrző bizottságának tagjai, ha nem küldöttek.

A küldöttgyűlés működését annak megalakulása előtt az alapszabályban részletesen szabályozni kell.

VII.

Elnökség

1. Az elnökség a Szövetség ügyvezető szerve, amelynek feladata a napi ügyek vitele.

Az elnökség megbízatása öt évre szól.

2. Az elnökség 7 tagú. Tagjai a Közgyűlés által öt évre megválasztott elnök, 3 alelnök és 3 további polgármester. Az elnökség tagjai megválasztásánál érvényesülni kell a területi elvnek. Megyénként 1-1 elnökségi tag választható.

3. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen valamely elnökségi tag székhelyére hívja össze e-mailen, igazolható módon. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (pl. elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

4. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 15 napon belül e-mailen, igazolható módon is közli a határozatoknak a Szövetség székhelyén történő közzétételével egyidejűleg.

5. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;

f) az elnök által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

h) a tagság nyilvántartása;

i) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;

l) két elnökségi ülés közötti elnöki tevékenységgel kapcsolatos beszámoló elfogadása;

m) a közgyűlés határozata és saját döntései alapján ellátja a Szövetség folyamatos érdekképviseletét és védelmét, a központi és területi állami szerveknél,

n) állandó kapcsolatot tart a központi és területi állami szervekkel,

o) a közgyűlés, és a jogalkotó szervek részére készülő előterjesztések, tájékoztatók megtárgyalása,

p) nemzetközi kapcsolatok létesítése és fenntartása

q) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

6. Tiszteletbeli elnöknek választható a Közgyűlés által azon természetes személy, aki a Szövetségnek illetve a magyar falvaknak különleges szolgálatot tett. A tiszteletbeli elnökség, tanácskozási, tanácsadói joggal részvételre jogosít a Szövetség valamennyi rendezvényén. Egyéb jog vagy kötelezettség nem fakad a tiszteletbeli elnöki pozícióból. Az elnök a tiszteletbeli elnököt a Szövetség eseti képviseletével megbízhatja.

VIII.

A Szövetség Elnöke, Alelnökei, az elnökségi tagok

1. A Szövetség vezető tisztségviselői az Elnök, az Alelnökök és az elnökség tagjai, akik tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.

2. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Szövetséghez címzett, a Szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

3. Az Elnök feladatai:

a) vezeti a Közgyűlést és az Elnökség ülését,

b) képviseli a Szövetséget más szervek előtt,

c) kapcsolatot tart más önkormányzati szövetségekkel, illetve más társadalmi, állami és érdekképviseleti szervekkel,

d) intézkedik és dönt a közgyűlés, illetve az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben

e) szervezi a Szövetség működését,

Az elnök a Szövetség törvényes képviselője.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

4. Az Alelnökök:

a) a Közgyűlés döntése alapján helyettesítik az elnököt,

b) a Szövetség elnökének irányításával ellátják – a kialakított munkamegosztásnak megfelelően – vezetői feladataikat.

IX.

Az Ellenőrző Bizottság

1. Az Ellenőrző Bizottság a közgyűlés által öt évre választott elnökből és két tagból áll.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai csak a Szövetség rendes tagjai lehetnek.

Az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet az Elnökség tagja.

A Bizottság megbízatása öt évre szól.

2. Az Ellenőrző Bizottság feladatai

a) ellenőrzi a Közgyűlés, az Elnökség határozatainak végrehajtását, felügyeli a Szövetség szerveinek tevékenységét,

b) őrködik a Szövetség és Szervei alapszabályszerű működése, a pénzügyi gazdálkodás rendjének megtartása felett. E célból vizsgálatot tart, ellenőrzést végez.

c) Az Ellenőrző Bizottság tagjait betekintési jog illeti meg a Szövetség valamennyi iratába, gazdálkodásába, információt kérhet a Szövetség bármely vezető szervétől.

d) Az Ellenőrző Bizottság munkájáról évenként a Közgyűlésnek számol be, kizárólag a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

3. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke, vagy tagja az a személy, aki:

a) Valamely vezető szerv elnöke, vagy tagja;

b) A Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, hacsak jogszabály másképpen nem rendelkezik;

c) A Szövetség cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratainak megfelelő cél szerinti juttatást;

d) Az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

e) Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője.

Az ellenőrző bizottság a Szövetség tisztségviselőitől jelentést, munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet. Betekinthet továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja. Tevékenységére, eljárására, valamint hatáskörére a vonatkozó jogszabályokban foglaltak az irányadók.

Az ellenőrző bizottság elnöke a Szövetség választott testületeinek ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

Az ellenőrző bizottság a Működési szabályzatát a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével maga alkotja meg, üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer tartja.

Az ülést az ellenőrző bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 5 nappal e-mailen hívja össze, amelyben közli az ülés helyét, időpontját és napirendjét.

Az ellenőrző bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről a bizottság elnöke jogosult dönteni, amennyiben az ülésen elhangzottak a Szövetség vagy mások jogát, jogos érdekét sérti. Az ülés akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van.

Kötelező ellenőrző bizottsági ülést tartani az éves rendes közgyűlést megelőző elnökségi ülés előtt. Legkésőbb ezen az ülésen napirendre kell tűzni a Szövetség tárgyévi költségvetését, az előző naptári évről szóló tevékenységi, valamint a számviteli jogszabályok szerinti számviteli beszámolót annak mellékleteivel. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrző bizottság jelentése legkésőbb az elnökségi ülésen rendelkezésre álljon.

Az ellenőrző bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

4. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül;

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az ellenőrző bizottság határozataira az elnökség által hozott határozatokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

A Szövetség működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezetőszervet az ellenőrző bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül, össze kell hívni. Ezen határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, akkor az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

X.

A Szövetség gazdálkodása

1. A Szövetség az egyesületek gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint működik, a Közgyűlés által megállapított költségvetési keretek között.

2. A Szövetség bevételei:

a) tagsági díj. A tagdíjat a tagok a település állandó lakossága alapulvételével fizetik.

A tagdíjat a Közgyűlés állapítja meg.

A Közgyűlés eltérő döntéséig a fizetendő tagdíj 10 Ft/egy állandó lakos.

b) más, a 2011. évi CLXXV. törvényben felsorolt bevételek.

3. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.

4. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel.

A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek.

Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv, a 2011. évi CLXXV. tv.,

valamint az egyesületekre vonatkozó hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

Jelen Alapszabály a Szövetség 2020. július 10-én Tar községben megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Az Alapszabály a Ptk. előírásainak megfelelően került módosításra.

Tar, 2020. július 10.

Szabó Gellért sk.

elnök